Loading...
hu  en  
H-P 6:00 - 21:30 / Sz-V 8:00 - 19:30
Hívjon minket: 1/431-01-32
hu  en  
H-P 6:00 - 21:30 / Sz-V 8:00 - 19:30
Hívjon minket: 1/431-01-32

Squash

60

Perc

squash2
squash21-246x125
squash_uj_citylight
11150205_779902065459260_3201177485971109211_n
10702135_779899612126172_1684592211611206880_n
11110270_779897845459682_5001216896131207992_n
10702135_779899612126172_1684592211611206880_n
10996060_779899565459510_7754832016101687310_n

Szeretettel várjuk vendégeinket két, szabvány méretű pályánkon. A játékhoz squash ütő bérelhető, illetve igény esetén labdát is tudunk biztosítani. Vállalkozó kedvű vendégeink időről-időre összemérhetik tudásukat amatőr squash bajnokságainkon.

Mi az a squash?

A fallabda (vagy squash) a teniszben használatoshoz hasonló ütőkkel és gumilabdával, erre a célra kialakított teremben játszott sportág. Általában két játékos játssza, de páros mérkőzések esetén négyen vannak a pályán. A pálya 9,75 m hosszú és 6,4 m széles.

Pályafoglalás

Squash pályafoglalás csak érvényes napijeggyel vagy bérlettel, legfeljebb 30 napra előre lehetséges.
Hétvégén, egész nap, bármilyen bérlet használható.
Az előzetes pályafoglalást legkésőbb 24 órával az aktuális időpont előtt lehet díjmentesen lemondani, ellenkező esetben az alkalom a bérletből levonásra kerül!

A squash bérlet-opciók 60 napig érvényesek!

Ütő- és labdaigénylés

Nincs ütőd vagy labdád, de kipróbálnád a fallabdát?
Sportközpontunkban lehetőséged van ütő és labda bérlésére is.

Ütőbérlés 500 Ft
Labda megvásárolható, ára: 650 Ft
A felszerelések Sportközpontunkban megvásárolhatóak!

A fallabda (squash) szabályai

A szabályok a fair play-re és a sportos eleganciára épülnek.
A cipő világos talpú legyen, a játékosoknak shortot és polót kell viselnie, hangosan szitkozódni illetve az ellenfelet ócsárolni nem szabad.

Amikor a játékosok a pályára lépnek, az első játszma megkezdése előtt öt perc „felmelegítő” játék áll rendelkezésükre. Ez alatt a játékosok a pálya ellentétes térfelén állnak, és úgy ütik a főfalnak a labdát, hogy az az ellenfél térfelén pattanjon. Két és fél perc után a játékosok térfelet cserélnek. Két célja van: egyrészt az, hogy felmelegítsék a labdát (ugyanis amikor a labda még hideg, kevésbé pattan), másrészt, a játékosok magukat is bemelegítsék néhány ütéssel.
A játszmát csak meleg labdával lehet elkezdeni.
Miután ötperces játékkal felmelegítették a labdát, megpörgetik az ütőt, hogy eldöntsék, melyikőjük adogat először.

Az adogatás megkezdésével elkezdődik a játék. Akkor nyeri meg a játékos a labdamenetet,

  • ha ellenfele a tinre üti a labdát (fémmel borított, 0,45 m széles sáv a főfal legalján);
  • ha a határvonalakon kívülre üti a labdát;
  • ha nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna a padlón.

A labdamenet folyamán a játékosok megüthetik a labdát közvetlenül a levegőből vagy az után, hogy egyet pattant a padlón. Az oldalsó és a hátsó falak használhatók arra, hogy a labdát visszajuttassák a főfalra.

Mérkőzéseken többnyire az úgynevezett „hagyományos” vagy „nemzetközi” pontozást alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy csak az a játékos szerezhet pontot, aki adogatott. Ha a menetet a másik játékos nyeri meg, akkor nem kap pontot, de megszerzi az adogatás jogát. Minden játszmát kilenc pontig játszanak.
Az utóbbi években terjed az „amerikai” pontozási rendszer, ami azt jelenti, hogy a labdamenet bármelyik játékos megnyerheti, függetlenül attól, hogy ki adogatott. Ebben a szisztémában minden játszmát 15 pontig játszanak.

A mérkőzéseket csapatok is vívhatják egymás ellen. A csapatok három-öt játékosból állnak. Ilyenkor a csapattagok rangsor szerint mérkőznek egymással, vagyis először a legerősebb játékosok mérik össze tudásukat, majd a második legjobbak és így tovább. Minden megnyert mérkőzés egy pontot ér.

A versenyeken számos versenyző, illetve csapat küzd egymás ellen. Általában egyenes kieséses rendszerben játszanak, ami azt jelenti, hogy az a játékos vagy csapat, amelyik vereséget szenved a mérkőzés során, kiesik a mezőnyből. Léteznek csoportmérkőzéses rendszerű versenyek is: ilyenkor két elvesztett mérkőzés után esnek ki a játékosok, illetve csapatok. Harmadik lehetőség a körmérkőzéses verseny, ami azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel megmérkőzik, és az a csapat vagy játékos nyeri a tornát, aki a legtöbb mérkőzést nyeri meg az összesítésben.

Az adogatás
Az először adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a bal oldali adogatónégyzetből akar-e adogatni. Többnyire a jobb oldalit szokás választani jobbkezes ellenfél esetén, és a bal oldalit balkezes esetén, mert így a labdát az ellenfélnek fonákról kell visszaadnia, ami általában mindenkinek gyenge pontja.

Az adogatás akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egy pontja a labda megütésének pillanatában az adogatónégyzeten belül van úgy, hogy nem érinti a négyzetet körülhatároló vonalak egyikét sem.

Az adogató feldobja a labdát a levegőbe, majd lepattanás előtt elüti a főfal felé. A labdának a főfalon az adogatóvonal és a határvonal közé eső területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen „használt” adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsó fal által határolt terület. (Ha a labda éppen a fogadónégyzet valamelyik határoló vonalán pattan, akkor az adogatás érvénytelen.)

A labda pattanhat a hátsó falon, az oldalfalon vagy akár mindkettőn, mielőtt padlót érne, de nem mehet a határvonalakon kívülre.
A sikertelen adogatás neve fault: ebben az esetben a fogadó nyeri meg az adott labdamenetet.
Az adogatás érvénytelen az alábbi esetekben:

  • Az adogatónak legalább az egyik lába nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül (lábhiba).
  • Az adogató beleér a labdába, miután az már lepattant a padlóra.
  • Az adogató felkészül és üt, de elvéti a labdát.
  • A labda nem pattan a főfalon az adogatóvonal felett.
  • A labda az oldalfalon pattan először, és csak azután a főfalon.
  • A labda az ellentétes fogadónégyzeten kívül eső területen pattan a padlón.
  • A labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti.
  • Az adogató kétszer üt bele a labdába.
  • Az adogató összeütközik a labdával, miután az visszapattant a főfalról

Szabályzat

2013.03.04-től a squash pályák használatának szabályai az alábbiak szerint módosulnak:
A squash jegyek, illetve bérletek továbbra is pályabérleti díjat jelentenek, azonban a Sportközpont további szolgáltatásait /például: öltözők használata/, illetve az egyéb akciók keretein belül hozzárendelt szolgáltatásainkat csak a jegy-, bérlet tulajdonosa, illetve egy játékostárs veheti igénybe. További játékostársak csak a squash pálya használatára jogosultak.
Aktuális bérlet áraink az árak menüpont alatt találhatóak!

AMATŐR SQUASH BAJNOKSÁG

Helyszín: Príma Wellness Budapest X. kerület Gyömrői út

Nevezés menete/Nevezési díj: Az aktuális meghirdetett versenyhez készült anyagokon.

A versenyen indulhatnak:

Mindazok, akik jelenleg nem szerepelnek az érvényes férfi ranglista 180. helyénél és a női ranglista 30. helyénél jobb helyen.

Lebonyolítás:

Karakal versenylabdával nevezők számától függően, csoportmérkőzésekkel, majd keresztbe játszással a csoport győztesek között, majd az első nyolc hely kijátszva. A PSA versenyeken alkalmazott pontozási rendszerrel, 2 nyert játszmáig játsszuk, játszmánként 11 pontig.

Pontozás:

 

Versenyenként

  • 1.hely: 25 pont
  • 2.hely: 20 pont
  • 3.hely: 15 pont
  • 4.hely: 10 pont
  • 5.hely: 8 pont
  • 6.hely: 7 pont
  • 7.hely: 6 pont
  • 8.hely: 5 pont

Minden induló 2 pontot kap!

Bíráskodás:

Ha a rendező másként nem rendelkezik, akkor azonos pályán az előző mérkőzés győztese köteles levezetni a mérkőzést, ha a játékosok kérik a bíráskodást.

Az irányadó szabályok: A Magyar Fallabda (Squash) Szövetség általános szabályai szerint.

Díjazás versenyenként:

  1. hely:Oklevél, ajándékcsomag,
  2. hely:Oklevél, ajándékcsomag,
  3. hely:Oklevél, ajándékcsomag

Az öltözőkben és a verseny helyszínén hagyott tárgyakért a rendezőség nem vállal felelősséget.

Sérülésmentes felkészülést és eredményes versenyzést kíván 

a Príma Wellness csapata

 

  • A fallabda (squash) szabályai

    A szabályok a fair play-re és a sportos eleganciára épülnek.
    A cipő világos talpú legyen, a játékosoknak shortot és polót kell viselnie, hangosan szitkozódni illetve az ellenfelet ócsárolni nem szabad.

    Amikor a játékosok a pályára lépnek, az első játszma megkezdése előtt öt perc „felmelegítő” játék áll rendelkezésükre. Ez alatt a játékosok a pálya ellentétes térfelén állnak, és úgy ütik a főfalnak a labdát, hogy az az ellenfél térfelén pattanjon. Két és fél perc után a játékosok térfelet cserélnek. Két célja van: egyrészt az, hogy felmelegítsék a labdát (ugyanis amikor a labda még hideg, kevésbé pattan), másrészt, a játékosok magukat is bemelegítsék néhány ütéssel.
    A játszmát csak meleg labdával lehet elkezdeni.
    Miután ötperces játékkal felmelegítették a labdát, megpörgetik az ütőt, hogy eldöntsék, melyikőjük adogat először.

    Az adogatás megkezdésével elkezdődik a játék. Akkor nyeri meg a játékos a labdamenetet,

    • ha ellenfele a tinre üti a labdát (fémmel borított, 0,45 m széles sáv a főfal legalján);
    • ha a határvonalakon kívülre üti a labdát;
    • ha nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna a padlón.

    A labdamenet folyamán a játékosok megüthetik a labdát közvetlenül a levegőből vagy az után, hogy egyet pattant a padlón. Az oldalsó és a hátsó falak használhatók arra, hogy a labdát visszajuttassák a főfalra.

    Mérkőzéseken többnyire az úgynevezett „hagyományos” vagy „nemzetközi” pontozást alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy csak az a játékos szerezhet pontot, aki adogatott. Ha a menetet a másik játékos nyeri meg, akkor nem kap pontot, de megszerzi az adogatás jogát. Minden játszmát kilenc pontig játszanak.
    Az utóbbi években terjed az „amerikai” pontozási rendszer, ami azt jelenti, hogy a labdamenet bármelyik játékos megnyerheti, függetlenül attól, hogy ki adogatott. Ebben a szisztémában minden játszmát 15 pontig játszanak.

    A mérkőzéseket csapatok is vívhatják egymás ellen. A csapatok három-öt játékosból állnak. Ilyenkor a csapattagok rangsor szerint mérkőznek egymással, vagyis először a legerősebb játékosok mérik össze tudásukat, majd a második legjobbak és így tovább. Minden megnyert mérkőzés egy pontot ér.

    A versenyeken számos versenyző, illetve csapat küzd egymás ellen. Általában egyenes kieséses rendszerben játszanak, ami azt jelenti, hogy az a játékos vagy csapat, amelyik vereséget szenved a mérkőzés során, kiesik a mezőnyből. Léteznek csoportmérkőzéses rendszerű versenyek is: ilyenkor két elvesztett mérkőzés után esnek ki a játékosok, illetve csapatok. Harmadik lehetőség a körmérkőzéses verseny, ami azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel megmérkőzik, és az a csapat vagy játékos nyeri a tornát, aki a legtöbb mérkőzést nyeri meg az összesítésben.

    Az adogatás
    Az először adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a bal oldali adogatónégyzetből akar-e adogatni. Többnyire a jobb oldalit szokás választani jobbkezes ellenfél esetén, és a bal oldalit balkezes esetén, mert így a labdát az ellenfélnek fonákról kell visszaadnia, ami általában mindenkinek gyenge pontja.

    Az adogatás akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egy pontja a labda megütésének pillanatában az adogatónégyzeten belül van úgy, hogy nem érinti a négyzetet körülhatároló vonalak egyikét sem.

    Az adogató feldobja a labdát a levegőbe, majd lepattanás előtt elüti a főfal felé. A labdának a főfalon az adogatóvonal és a határvonal közé eső területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen „használt” adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsó fal által határolt terület. (Ha a labda éppen a fogadónégyzet valamelyik határoló vonalán pattan, akkor az adogatás érvénytelen.)

    A labda pattanhat a hátsó falon, az oldalfalon vagy akár mindkettőn, mielőtt padlót érne, de nem mehet a határvonalakon kívülre.
    A sikertelen adogatás neve fault: ebben az esetben a fogadó nyeri meg az adott labdamenetet.
    Az adogatás érvénytelen az alábbi esetekben:

    • Az adogatónak legalább az egyik lába nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül (lábhiba).
    • Az adogató beleér a labdába, miután az már lepattant a padlóra.
    • Az adogató felkészül és üt, de elvéti a labdát.
    • A labda nem pattan a főfalon az adogatóvonal felett.
    • A labda az oldalfalon pattan először, és csak azután a főfalon.
    • A labda az ellentétes fogadónégyzeten kívül eső területen pattan a padlón.
    • A labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti.
    • Az adogató kétszer üt bele a labdába.
    • Az adogató összeütközik a labdával, miután az visszapattant a főfalról

Hozzászólás

hozzászólás